A múlt héten az espalier kialakítását oszottam meg veletek, ma egy következő látványos gyümölcsfa 'edzésprogram', a legyező kialakítását fogom részletezni. Ahogy az előző részben említettem, az espalier (azaz a horizontális kialakítás) főképpen alma és körtefélékhez alkalmazható. Na de akkor mi a helyzet a csonthéjasokkal?
Legyező edzésprogram
A csonthéjas gyömölcsfák - mint a cseresznye, szilva, őszibarack, nektarin és sárgabarack - kialakításánál szerencsésebb, ha az espalier helyett a legyezőre alakítást választjuk. Ez többnyire azon múlik, hogy mennyire erős növekedésű a fánk, illetve hová kívánjuk ültetni.
A legyező forma igazából az espalier egy változata: az oldalágak vízszintessé alakítása helyett a hajtásokat bizonyos szögben, legyezőszerűvé húzzuk. A két fő oldalág tehát 45 fokos szögben áll majd a vezérhajtáshoz képest. A csonthéjasoknál az ilyen szögű kialakítás biztosítja a legjobb növekedési kontrollt; espalier kialakításnál nehéz tartanunk a kívánt formát. Ezenkívül pár év elteltével gondolnunk kell arra is, hogy a legyező ágainak száma elérheti a 8-10-et is, és ilyen mérethez már csak ez a forma tudja biztosítani az ágak legegyenletesebb fényellátottságát.
Ha egy egyéves csemetével indítunk, akkor vágjuk vissza a növényt kb. 40 cm magasságban a talaj szintjétől. Ezt február/március környékén kell megtennünk, mielőtt a fácska keringése megindul. Ne feledjük el lekezelni a vágott vesszőn a sebfelületet, mivel ilyen fiatal növénynél egy fertőzés könnyen komoly megbetegedést is okozhat.
Június elejére fácskánk már intenzív növeledésben van. Válasszunk ki két erős hajtást a téli visszavágás szintjéhez közel és egy bambuszbot segítségével rögzítsük őket 40-45 fokos szögben. Minden egyéb hajtást kíméletlenük távolítsunk el! Használjunk biológiailag lebomló rögzítőanyagot, hogy a gyorsan növő-vastagodó hajtásokban ne okozzon később benövést, sérülést. Ahogy a kiválasztott ágak tovább növekednek, a nyáron, rögzítsük az új hajtásrészeket is a bambuszbothoz.
Ha a két edzett hajtás szépen növekedett, akkor következő év februárban vágjuk vissza őket ismét az elágazástól számított 35-35 cm-es hosszúságra. Ez körülbelül 10 megmaradt rügyet jelent majd, amit a legyezőforma további alakításakor fogunk felhasználni.
Ahogy az új hajtások elkezdenek nőni tavasszal a meghagyott rügyekből, válasszunk ki 4-4 hajtást mindkét oldalágon és kössük ki őket bambuszbotokhoz úgy, hogy kb. 180 fokban kitöltsék a rendelkezésre álló teret, ahogy a képen is látszik. Fontos, hogy a legyező közepe üresen maradjon, mivel ez garantálja a 'keretágak' megfelelő növekedését.
Amint ezzel megvagyunk, hamarosan elérkezik első gyümölcstermésünk is az apró oldalhajtásokon, a már egyéves ágakon. Amint fánk gyümölcse leérett, a letermett ágacskákat távolítsuk el hogy helyet csináljunk a a következő évi egyéves hajtásoknak. A legjobb idő az eltávolításukra nem a téli időszakban van, hanem közvetlenül a 'szüret' után. Ha új oldalhajtások is kifejlődtek közben, metsszük vissza őket 7-10 cm hosszúságra, de csak akkor hagyjuk meg őket, van elegendő helyük a többi ághoz képest.
Ez a forma a legjobb tehát a csonthéjas gyümölcsök alakítására - itt már egy kicsit nagyobb kreativitásra van szükség, hiszen kevésbé 'mértani' lesz a növény. Házfal mellett nagyon szép!
Source: http://www.blackmoor.co.uk
Source: http://www.realenglishfruit.co.uk/content/treetraining.htm
No comments:
Post a Comment