Gyümölcsfa tréning - azaz az espalier és társaik - 1. rész

Nagyon trendi, modern és egyben valahol 'hagyományos' is a kertek újra felfedezett eleme, a keskeny, sövény ill. falszerűre alakított gyümölcstermő fa. Nem csak látványos megjelenése miatt lehet izgalmas, de helyhiány esetén különösen hasznos ez a kialakítás, hiszen nem kell lemondanunk a gyümölcsfákrók akkor sem, ha csak minimális hely áll rendelkezésünkre. Az 'edzett' gyümölcsfa lehet: espalier, kordonos fa, legyező, de akár jelzősövény ('stepover') is. Többen kérdezték tőlem, hogyan is készülnek ezek a látványos kerti elemek, amiket a hollandiai képeimen látnak néha így most leírom a sövények országából ellesett leggyakoribb módszereket! 

Espalier edzésprogram

Az espalier kialakítás még mindig nem elég gyakran látható hazánkban, pedig nagyszerű és viszonylag egyszerűen kialakítható kert elem: újszerű megjelenést ad falaknak, vagy tömör kerítéseknek, finom gyümölcsökről is gondoskodik és minimális helyet foglal el a kertből. Emellett akár látványos térelválasztóként is alkalmazhatjuk a kert különböző részein.

Mi az az espalier? Az espalier egy olyan rendszer, amiben a fának egy fő törzse (vezérhajtása) van és abból vízszintesen ágaznak el a gyümölcstermő mellékágak. A megfelelő edzés nagyon fontos, mert ezzel biztosíthatjuk a következő 20+ évre a gazdag termést! Íme a legfőbb alapelvek, amiket mindenképpen követnünk kell, ha nem csak zöld sövényre, de gazdag gyümölcsszüretre is igényt tartunk! 

1. NE eddzük a fa ágait (edzés = az ágak vízszinteshez közelebb húzása) amíg a növény nedvei nincsenek újra teljes keringésben! Ez azt jelenti, hogy meg kell várnunk a téli pihenő időszak végét, a virágzást és utána állhatunk neki az ágak edzésének. Ez körülbelül május közepén a legoptimálisabb.

2. Az edzés első évében a facsemeténkből kialakítjuk a fő ágakat, ami azt jelenti, hogy elküIönítjük a két mellékágat és a főhajtást. Május közepén a két alsóbb ágat lehúzzuk a képen (lásd lenn) látható szögben, és dróttal/cövekkel a földhöz rögzítjük. Ebben a fázisban a többi ágat el is távolíthatjuk, így az összes energiát a kíválasztott 3 ág növekedésére fordítja majd növényünk.

3. Várjunk kb. augusztus második hetéig, és ekkor - de csak ekkor! - húzzuk lejjebb óvatosan a két lekötött oldalágat egészen vízszintesig. A tényleges 'vízszintezés' időzítése nagyon fontos és az egyik nagy titka az espalier készítésnek. Ha túl hamar erőltetjük az ágakat horizontális helyzetbe, akkor a felfelé növő főág elszívja a tápanyagok nagyrészét az oldalágaktól, így az alsó ágak a későbbiekben is gyengék maradnak majd. Augusztusra viszont a vezérhajtás erőteljes növekedése lelassul, így több tápanyag jut az alsóbb ágak részére.

4. Augusztus utolsó hetébe távolítsuk el az összes felfelé törő friss hajtást a kiválasztott fő és oldalágakról. A felfelé törő főhajtást metsszük be az ágvastagság harmadáig (vigyázva, hogy ne vágjuk át!) az oldalágaktól számított 40-50 cm magasságban. Ez azért fontos, mert így a vezérhajtásunk megmarad, viszont a bemetszés helyénél a fa oldalág rügyeket fog hozni. Innen indul tehát a fa következő 'szintje', ahogy a lenti képen is látszik.

5. A következő évben május közepén építhetjünk fel az espalier második szintjét, az eddig leírtakat már rutinosan követve.

Ezzel együtt egy kis metszést is végezzünk el az alábbi ábra szerint.

6. Az ezt követő augusztusban alakítsuk ki a legfelső oldalág-párt a vezérhajtás ismételt bemetszésével (mint tavaly). Ezzel egyidőben a tavalyi ösztökélésünk eredményét most már 90 fokba igazíthatjuk, hasonlóan alsó 'szomszédaikhoz'. Valahogy így:

7. Fontos, hogy edzésben lévő gyümölcsfánkat - a sportolókhoz hasonlóan - megfelelő tápanyagutánpótlásban részetsítsük, ezért ne feledkezzünk meg a rendszeres tápoldatozásról, trágyázásról! 

8. A növekedési időszakban (tehát májuktól szeptember/októberig) tartsuk tisztán a fa alját a gyomoktól és a fűtől, mivel ezek rengeteg energiát szívnak el növényünktől, ha nem tartjuk kordában őket!

9. VIGYÁZAT! Gyakori hiba és igen súlyos következményekkel jár, hogyha túl gyorsan erőltetjük fa magassági növekedését, nem adva elég időt az alsó oldalágak megfelelő kifejlesztésére. Az igazán sikeres espalier az, ami a későbbi években csak minimális fenntartást kíván. Ez akkor teljesül, ha az alsó ágak vastagsága legalább a felső ágak vastagságának kétszerese. Ha ezt sikerül elérnünk figyelmes kialakítással, akkor az összes oldalágon gazdag termésre számíthatunk, nem csak a felső ágakon! 

A megfelelő kialakítás és metszés némi gyakorlatot igényel, de érdemes próbálkozni vele. Fontos tudnunk, hogy azok a rügyek, amik felfelé állnak az ágakon, mindig erőteljesebben fognak nőni, mint a víszintesen állók. Erre jó, ha emlékezünk a metszések alatt.

10. Milyen gyümölcsfát nevelhetünk espalier-nak? Tulajdonképpen bármivel próbálkozhatunk, azonban ezt a típust leginkább alma- és körtefélékhez alkalmazzák. Kísérletezni nem tilos! :)

Remélem hasznos volt ez a post és ezek után már bátran álltok neki a kísérletezésnek!

Folytatás következik a kordonos fák, a legyező és a jelzősövény ('stepover') kialakításával hamarosan!

Forrás: http://www.realenglishfruit.co.uk/content/treetraining.htm